2010. december 31., péntek

Egyszerűen imádom



Gogol Bordello - Sun is on my side

What was here now is gone
Up and down like everyone
Walk the earth in lonesome cry
But when the sun comes up
When the sun comes up
It will be on your side
It will be on your side

To the song of wheels
All demons die
Rays of joy they multiply
Harmony you will be my bride
But when the sun comes up
I'll let out last breath
And slumber softly
Into the death

My half breed odyssey
Your orphan prophecy
Our destiny we will not hide
When the sun comes up
When the sun comes up
It will be on your side
It will be on our side

When the sun comes up
I'll let out last breath
And I'll slumber softly
Into the death

"Az egyik legfurább, egyben az egyik legfigyelemreméltóbb új társaság a kortárs zenei porondon. A zenéjében a cigányzene, a punk és a brechti kabaré elemeit keverő zenekar vezetője, Eugene Hütz kalandos úton jutott el a zenekar későbbi szülőhelyére, New Yorkba. Az énekest 1986-ban, a csernobili katasztrófa után evakuálták otthonából Nyugat-Ukrajnába, melyet aztán elhagyott és Lengyelország, Magyarország, Ausztria és Olaszország érintésével jutott el 1993-ban az amerikai metropoliszba. Hütz New Yorkban emigráns orosz és ukrán valamint helyi muzsikusokkal alakította meg zenekarát, mely kezdetben „sima” orosz roma esküvői muzsikát játszott. A Gogol Bordello aztán néhány tagcsere – melynek során két izraeli muzsikus került a bandába - és a New York-i underground színtér megtermékenyítő ereje hatására „keveredett el” mai izgalmasan sokszínű stílusáig. A zenekar debütáló albumát, a 2002-es Voi-La Intruder című lemezt – melyet a Nick Cave and The Bad Seeds dobosa, Jim Sclavunos producerelt – összesen négy stúdióalbum követett – a legutóbbi tavaly Gypsy Punks Underdog World Strike címmel.

A színházszerű előadásaikról/koncertjeikről híresültek el, a hangzásuk legnagyobb részét a cigányzene inspirálta. A szintetizátort, hegedűt, és (néhány albumukon) szaxofont keverték a punkkal és a dubbal.

Eugene Hütz meg van róla győződve, hogy Bartók punk volt." (Wikipédia)

2010. december 28., kedd

Szívem vagy az eszem

Két órája beszéltem egy kedves macskamentő barátnőmmel és azóta teljesen magam alatt vagyok. Egy hirdetés alapján 5000 ft-ért megvett egy törzskönyves skót lógófülű kislányt. A cicát tenyésztésre adták el neki, hogy milyen tipusos, jó macska. Neki persze esze ágában sincs szaporítani, gondolta, ivartalanítás után keres neki egy jó gazdát, mint annyi más cicának talált már.
Kiderült, hogy szegény cicus súlyosan mozgássérült, mert a magát bejegyzett tenyésztőnek - tényleg, regisztrálva van a MMOE-nál, ők is állították ki a törzskönyvet - tartó valaki lógófülűt pároztatott lógófülűvel, sőt több visszafedeztetés is látható a törzskönyvben:-((( Mit számít ez egy magyar macskaegyesületnek, mit számít, hogy az ilyen pároztatásokból nyomorék utódok jönnek létre, ráadásul még az EU törvényei is tiltják!
De erről mit tehet szegény cica, akinek több farok- és gerinc csigolyája össze van nőve és deformáltak a lábai is. Ráadásul szörcsög, beteg is és a körmei életükben nem láttak ollót, vissza voltak görbülve a talpacskájába.
Most megpróbálják helyre hozni, és ami gyógyítható, azt remélem, sikerrel meggyógyítják.
Nagyon fáj érte a szívem, mert a barátnőm elmondása szerint a cica egy tömény mosolygombóc. Olyan szívesen befogadnám, mert Málnus óta beleszerettem ebbe a fajtába! De most nem tehetem, hisz itt van Vacika betegsége, az is épp eléggé leköt mind érzelmileg, mind anyagilag. Talán, ha sikerül beállítani Vaci diétáját ...
Szóval jár az agyam, veszekszik a szívemmel. Komoly döntés ...

2010. december 27., hétfő

Karácsony után

Elmúlt ez a karácsony is. Jobban sikerült, mint vártam.

A 24-ét az állatorvosnál kezdtük, megjött a laborlelet, amiből egyértelműen kiderült, Vacikának veseelégtelensége van. Tulajdonképpen nem nagyon lepett meg, már ősszel, amikor megvakult mondták a dokik, hogy ez lesz a következő lépés. Csak azt nem hittem, hogy ilyen hamar, heszen szeptember végén még tökéletes volt a vérképe :-(( Az ünnepekre kapott tartós hatású szurit, engem meg felszereltek mindenféle gyógytáppal meg gyógyszerekkel, amiket be kellett neki adnom. Hála az égnek a kezelések hatására elkezdett enni !! Ma délután kell visszamennünk, akkor valószínűleg csinálnak még neki egy hasi UH-t és az alapján megkezdődhet a kezelése.

Tudom, hogy ez nem gyógyítható, megfelelő diétával és gyógyszerekkel egy darabig szinten tartható, de az biztos, hogy meg van számlálva az együtt töltött időnk :-(

Hulla fáradtan és idegileg is kikészülve álltam neki az ünnepi készülődésnek. Mint egy robot sütöttem és főztem, díszítettem a fát, mert Szenteste jöttek a testvéremék. Nagyon jó időt futottam, szinte minden elkészült, csak én álltam ott izzadtan mire megjöttek. Szerencsére a sógornőm átvette a maradék feladatokat így gyorsan rendbe szedhettem magam és irány a fa!
Az idén nagyon jól sikerültek az ajándékok, mindenki nagyon örült - és tényleg ! látszott az öröm, azonnal az ajándékokkal kezdtek foglalkozni.
A vacsora - pulykanyak leves, aszalt szilvával töltött karaj krumplipürével és sült almával - jó volt. Jót nevettem, mert az unokaöcsém és unokahúgom tele hassal ott szemeztek még egy szelet hússal, de végül bevallották, már nem fér be. Szegény unokaöcsém bánatosan üldögélt a kedvenc duplacsokis muffinja felett, hogy képtelen enni belőle :-D Csomagoltam neki, azért éjszaka otthon biztos elfogyott !

Nagyon kellemes, minden manírtól mentes estét töltöttünk együtt és azt beszéltük az öccsel, hogy 30 év múlva remélhetőleg a gyerekek is így üldögélnek majd a családjukkal.

25-én csak pihentem, olvastam, tévéztem és hosszas telefonbeszélgetéseket folytattam a vidékem élő barátaimmal. Vacika megszerezte azt az örömet, hogy jött, és kérte a kaját :-))

Kíváncsi voltam, Málnus hogy fogadja a karácsonyfát, hiszen ez az első karácsonya nálam. Garantáltan macskabiztos fám van, műfenyő 3 ponton kikötve és törhetetlen díszek, így álltam a roham elé, de nem. Amikor bevittem a szobába megszagolta, és annyi ...

Tegnap itt voltak késői ebédre a barátnőmék a 3 1/2 éves Zsófival együtt. A kiskisasszony pont tegnap délben nem volt hajlandó aludni - pedig pont ezért tettük kora délutánra az ebédet - így kicsit nyűgösebb volt, mint szokott lenni. De nagyon jól elszórakoztunk a szórakoztatásával :-))))
A legjobban a Zsófi féle bújócska tetszik. Még azt hiszi, ha ő nem lát, akkor őt sem látják, ráadásul a beszédet még nem azonosítja a testtel. Így elbújik, de közben folyamatosan dumál :-DDD
Persze jó hangosan keressük szerte a lakásban, direkt nem ott, ahol van :-)

Este aztán elmerengtem a karácsonyaimon. Az első emlékem még olyan 4-5 éves koromból van, még élt édesanyám. Szépen feldíszítettük fát - az mindig közös munka volt, a tetejét apu, a közepét anyu az alját meg én csináltam. Aztán leültettek a fa mellett álló fotelbe Foxi-Maxit nézni. Közben hallottam, ahogy anyám meg apám a konyhában szöszmötölnek, készítik a vacsorát. A Foxi-Maxi végén lenéztem magam mellé és tele volt a fa alja ajándékkal :-O El nem tudtam képzelni, hogy került oda! Évtizedekkel később mesélte el apu, hogy anyu a két szoba közti átjárón keresztül, négykézláb hordta be a fa alá a sok játékot, és én úgy belemerültem a rajzfilmbe, hogy semmit nem vettem észre. Szép teljesítmény volt, mert akkor kaptam egy olyan nagy macit, mint én magam ! :-)))

Aztán az a karácsony is eszembe jutott, amikor a csillagszórótól meggyulladt a fa és apu első keze ügyébe eső folyadékkal oltotta el, ami az épp felbontott pezsgő volt :-D

Meg 1982, az első karácsony, amikor már mindketten kerestünk az öcsémmel. Kitaláltuk, hogy apunak veszünk egy kvarcórát, de nem olyan gagyi digitálist, hanem egy szép, elegáns analógot, az illik apuhoz. Ki is néztük, meg is vettük, az óra annyiba került, mint az öcsém egyhavi fizetése, spájzoltunk hát szorgalmasan. Este odaadtuk, apu szépen megköszönte és annyi. Kicsit csalódottak voltunk. Másnap reggel viszem be apunak a szokásos ünnepi rumos feketéjét, nyitom az ajtót és látom, ott ül az ágyon pizsamában és gyönyörködik az órában, a szeme tele van könnyel. Gyorsan behúztam az ajtót és rohantam felébreszteni az öcsémet, hogy ő is lássa.

Nem szeretem azt a karácsonyt, amit a média sugall. Ne legyen habosbabos, ne öntsék le cukormázzal, nem szerethet mindenki mindenkit. Akik szeretik egymás hétköznap, azok szeretik karácsonykor is, akik meg nem, azok akkor sem. És ki nem állhatom a karácsony előtti őrültet. Hála a netnek, az idén szinte csak az élelmiszerért kellett üzletbe mennem, az ajándékokat a neten vásároltam meg, pongyolában, kávézgatva, vasárnap délelőtt:-)
Szeretem viszont a karácsony utáni napok békéjét, nyugalmát, hogy nem kell dolgozni menni és nyugodtan lehet beszélgetni a nekem kedves emberekkel :-)

2010. december 24., péntek

Félek

Félek, rettenetesen félek az idei karácsonytól. Már az előjelek sem voltak a legjobbak, hiszen nem jöhettem el szabira, egy januári amerikai inspekció miatt végig dolgoznom kellett. Csak szerda este tudtam elmenni bevásárolni a karácsonyi kajákat. Az idén nálam lesz a családi karácsony és tegnap reggel még egy sütim sem volt megsütve.
De amitől a legjobban félek, az Vacika. Kedd este óta nem eszik, szerdán este hányás nyomokat találtam, így tegnap reggel rohantam vele az orvoshoz. Nem tudják mi baja van. Vettek vért, kapott infúziót meg mindenféle gyógyszereket a hányás ellen és ma reggel kell visszamennünk. A labor ismeretében talán okosabbak leszünk.

Vaci továbbra sem eszik, pedig minden kedvencével megkínáltam, sőt tegnap megfőztem egy pulykanyakat is a mai vacsora alapanyagából :-((

Alig aludtam az éjjel, hülyeségeket álmodtam. Ugyan volt 3 macskám, de nem volt köztük Vaci :-(( Volt viszont egy számomra ismeretlen, kék MC kandúr, Rupert, aki állítólag az enyém volt ... Még a 34 éve halott, kedvenc nagynéném is megjelent az álmomban, ugyanolyan mosolygósan és szeretettel, mint amilyen mindig is volt.

Vacika gubbaszt, de éjjel feljött az ágyamra, ott aludtak JJ-vel. Nagyon féltem, mert februárban ugyanezt végigéltem Fáncsikával, infúziók, imádkozás, hogy egyen egy falatot, eredménytelenül :-(( A tünetek nem teljesen ugyanazok, Vaci tiszta, nyálszerű valamit hány. Most már csak arra tudok gondolni, hogy valamit lenyelt, ami elzárja a beleit. De hol találok olyan orvost, aki karácsonykor megműti ??????

Vacika most annyi idős, mint Fáncsika volt, amikor itthagyott. Ráadásul ma délben lesz 12 éve, hogy Fáncsika megérkezett hozzám. Nagyon tartottam ettől a naptól, de azért azt nem hittem, hogy esetleg el kell búcsúznom Vacitól is :-((

Málnus és JJ itt ülnek mellettem, érzik, hogy valami baj van, de ez nem zavarja meg őket abban, hogy megegyék a Vacinak kínálgatott kaját.

Vacika, gyógyulj meg, ez lenne a legszebb karácsonyi ajándékom !!!!!!!

2010. november 10., szerda

Gurulós Málna

Nekem a páros évek szoktak a jól sikerült éveim lenni. 2010 eddig rácáfol erre.
A munkahelyemen az év elején új nagyfőnököt kaptunk, mostanra teljes a káosz. Rá kellett döbbennem, hogy az, amit eddig értéknek véltem - olyan, mint szakmai tudás, átgondolt tervezés, tapasztalat, lojalitás - az komoly hátránnyá vált, ma az a díjazott, aki minél gyorsabban minél nagyobb lózungot harsog, lehetőleg mindenkin átgázolva :-( Na mindegy, ezt is túléljük, mert túl kell élni !

Az év eddigi pozitívuma Málnus, azaz Barokszépe Imola Málna, egy gyönyörű, barna klasszikus cirmos teknőc brit leányzó :-))
Miután kicsit csillapodott a Fáncsikám gyors távozása miatti fájdalmam, rá kellett jönnöm, hogy 3 macskás háztartás vagyok. Reggel és este automatikusan vettem elő a három tálkát, automatikusan osztottam háromfelé a konzervet. Vacin és JJ-n is láttam, hogy valami nem stimmel. Így elkezdtem nézegetni a gazdikereső cicákat.
Először egy macskamentő barátnőmnél érdeklődtem. Az egyik kinézett cicát, a kommandózó Jengát ő nem ajánlotta több macska mellé. Encikét, a barna cirmos fehérrel leányzót is kinéztem magamnak. El is végeztettük az orvosi teszteket - hiszen gondolnom kellett Vacira és JJ-re is - és sajnos az orvostudomány által a mai napig nem ismert okú fogfelszívódásos fogelhalásán kívül a tesztek is mutattak némi eltérést. Egy fekete lovat még bevállaltam volna, de kettőt már nem mertem.
Így fájó szívvel nem hoztam el Encikét, aki szerencsére azóta már meggazdisodott :-)
Vártam és bíztam benne, hogy majd a sors jelet küld egy nekem való macskáról.
Egy tavaszi szombat reggelen a szokásomhoz híven pongyolában, kávézgatva ültem a számítógépem előtt és beírtam a keresőbe, hogy gazdakereső cicák. És akkor megláttam egy gyönyörű teknőcöt ! Nagyon régen vágytam már egy teknőcre, azt mondják, hogy különösen akaratosak és öntörvényűek, de hát pont ez az, amit egy macskában szeretünk :-)
Gondolkodtam, gondolkodtam - még porszívózni is elkezdtem, mert igazából akkor jönnek a jó gondolatok - és felhívtam a megadott számot. Megbeszéltem a tulajdonossal, hogy a cica tényleg gazdit keres és másnap meg is látogathatom.
Másnap délután elmentem. Már az jó jel volt, hogy a csaj levetette a cipőmet és bekísért a fürdőszobába kezet mosni, mielőtt a cicaszobába mentünk volna. Kiderült, hogy tenyésztő, de családi okok miatt felszámolja a tenyészetét. Az akkor 11 hónapos Málnát tenyész nősténynek vette, de még nem vonta be a tenyésztésbe. Majd két órát beszélgettünk, és kiderült, hogy nagyon sok mindenben azonos elveket vallunk a macskatartást illetően. Megállapodtunk, hogy ha Málna orvosi tesztjei jók, akkor elhozom.
Szerencsére minden rendben volt, így egy jó hét múlva mehettem Málnácskáért :-)
Nagyon izgultam, mit szólnak hozzá a hölgyek. Hát a bemutatkozás nem sikerült a legfényesebben, de rosszabb is lehetett volna. Csak "szóban" szidalmazták egymást, - azaz üvegmosó kefe farokkal fújtak meg morogtak egymásra - tettlegességig nem fajult a dolog.
Néhány nap alatt Málna beilleszkedett. Tulajdonképpen Vacikámnak akartam egy társat, hisz ő Fáncsikával együtt élte le egész eddigi életét. JJ mindig is kicsit kívülálló volt, nem tudott bekapcsolódni a két idősebb cica szimbiózisába. De most megkapta Málnát, aki beleszeretett a kétszer akkora Maine Coon leányzóba.

Azóta Málna - azaz Málnus, Málna bébi, töpörödött törp ördög :-))) - egyenrangú lakója lett a házunknak. Mindene a kaja, soha egy hangja sincs, csak ha nem tálalok időben :-)) Az ivartalanítása után szépen ki is gömbölyödött, így szinte lehetetlen feladatra vállalkoztam, megpróbálom kicsit fogyasztani. De ez nagyon nehéz, mert inkább JJ és Vaci fog lefogyni, ugyanis Málna gyors és szemtelen, ha ennivalót lát:-))
Minden nap örömet okoz csapágyas traktorhoz hasonlóan hangos dorombja, vidám pofija, elragadó természete. JJ-t úgy követi, mint egy árnyék. Mindig mosolygok, amikor látom a langaléta JJ oldalához simuló kicsi és kerek Málnát. Remélem, még sokáig okoznak ilyen örömet nekem!

2010. szeptember 25., szombat

In blue

Belőlem valaki útra vált
Útra a jobbik részem
Kiment belőlem, itt hagyott
Csak úgy észrevétlen

Félre se néztem, annyi volt
Csak annyi volt, egy szót se szólt
Hirtelen elment, itt hagyott
Valaki útra vált, a jobbik részem

Belőlem valaki útra vált
És én utána néztem
Jól van hát, menjen, tűnjön el
Az én jobbik részem

Először úgy tűnt, semmi sem
Változott azzal, hogy hirtelen
Fogta magát a hűtelen
S útra vált belőlem a jobbik részem
Az én jobbik részem

Azóta járom nélküle
A végtelen világot
S valahogy mindent nélküle
Más színben látok

Hosszasan nyújtózik minden út
Valahogy nincsen semmi úgy
Minden szó mástól eltanult
Mióta útra vált a jobbik részem

Győzni sincs kedvem nélküle
Énekelni sincsen
Szórakozottan szórom el
Sok nagy régi kincsem

Talán egy nő volt, tán gyerek
Aki belőlem elveszett
Elvitte minden kedvemet
Magával hűtlen, ringyó jobbik részem
Az én jobbik részem

Arcomba vág, úgy ébredek
A fény az izzadt ágyban
Ténfergek, csavargok nélküle
Tán erre vártam

Mit se kell már itt féltenem
Tán erre vártam, ez jó nekem
Kicsusszant belőlem hirtelen
A kígyó-hűtlen, kígyó jobbik részem
Az én jobbik részem

Keshedt, vigyorgó arc tekint
Rám a rossz tükörből
Tompák a szagok, máz a szín
És a csend csörömpöl

Félre se néztem, annyi volt
Elment belőlem, itt hagyott
Magával vitte, nincs titok
Nincs titok, útra vált a jobbik részem
Nincs titok, útra vált a jobbik részem
Nincs titkom, mióta útra vált a jobbik részem

Én már úgy vagyok jó, ahogy így vagyok
Én már nem leszek másik
Matatni szeretek, álmodok
Egész kipusztulásig

Azért van csak, mert itt hagyott
Mit is mondhatnék, nincs titok
Magával vitte itt hagyott
Valaki útra vált a jobbik részem

Az én jobbik részem


2010. szeptember 8., szerda

Öt dal

Ma búcsúbulin voltam. Ha nagyon kemény akarnék lenni, azt is írhatnám, hogy halotti toron. Átszervezés címén megszüntetik az osztályunkat. Hiába minden szervezeti, szakmai érv, végre kell hajtani, mert valamit produkálni kell.
És mi gyászolunk. Gyászoljuk az együtt töltött 15 évet, a szakmai sikereinket, örömeinket, az együtt gondolkodásunkat, az egymásért kiállásunkat és aggódunk az imádott informatikai rendszerünkért, ami most gazda nélkül maradt. Azért a rendszerért, amit mint a gyerekünket ápoltunk, gondoztuk, nyesegettük a hibáit, fejlesztettük erényeit.

Most nem tudjuk, mi lesz. Együtt nem maradhatunk, szanaszét szórtak.

A bulin kolléganőm meglepetéssel állt elő, kezünkbe nyomott néhány fénymásolt oldalt miközben megjelent a veje egy gitárral. És együtt elénekeltünk 5 dal. Öt olyan dalt, amit korosztályunk minden tagja ismer és kívülről tud, akár szereti, akár nem. Ennél az 5 dalnál jobban talán ki sem lehet fejezni a lelkünkben dúló érzéseket. A hitetlenkedést, az elkeseredést, a beletörődést, a dacot és a reményt, hogy talán még sincs vége mindennek.









2010. szeptember 3., péntek

Illegalitásban

Mai napom bearanyozója :-)



Cseh Tamás dala a Csík zenekar feldolgozásában (Sziget 2010)

Ott én elszúrtam pont '88-ban
Elvettem feleségül Marit
Pont '88-ban, március hóban
Midőn a politika szakít

S a komcsik pártja megy új irányba
S velük a Mari apja, aki
A régi gárda kemény titánja
És pont az ő lánya volt Mari

Március hóba' ütött az óra
Elvettem épphogy ezt a Marit
S még aznap este majd hanyattesve
Hallom az após pártja szakít

Mondok apósnak:
te aztán jó vagy
Marha nagy politikus, öreg
Az ember nősül,
hozzádmegy vőül
S bánja rögtön meg

Ha előbb mondod,
hogy ti lekoptok
Hiába Marin a nagy didi
Popó hiába, ha komcsi lánya
Frász, aki elveszi

Sírt ott az árva,
hogy így-úgy a lánya
De én csak rosseb aki megesz
Majd medvebőrre ketten ledőlve
Megittunk whiskyt három rekeszt

S ottan ledőlve, kissé enyhülve
Rászólok: tudod, hogy mit, öreg
Mit előbb mondtam,
azt csak kínomban
Mondtam a Marit illetőleg

A whiskyd is jó, a lányod is jó
S azért, mert a pártod most szakít
S hogy én elszúrtam pont '88-ban
Nem balhézok itt

Mennek az évek, jönnek az évek
Azért a komcsik pártja kemény
Vonuljunk máma illegalitásba
Hátha van remény

Ugrott apósom, nagy régi sólyom
Mindene az illegalitás
Revolvert rántott és így kiáltott
De jó kis elvtársam vagy, Balázs

Bár én elszúrtam ott '88-ban
Egy komcsi házba mentem vejül
Azért az hőstett, hogy az időknek
Néha az ember szembeszegül

Az após pisztolyával megyünk
illegalitásba
Megtanít, mi a vörös segély
Éj-nap összebújva,
röplapokat nyomva
||: Az ember a jég hátán is megél :||

2010. május 2., vasárnap

Az én kék bársonyom ...



Blue Velvet

(Bobby Vinton)

She wore blue velvet
Bluer than velvet was the night
Softer than satin was the light
From the stars

She wore blue velvet
Bluer than velvet were her eyes
Warmer than May her tender sighs
Love was ours

Ours a love I held tightly
Feeling the rapture grow
Like a flame burning brightly
But when she left, gone was the glow of

Blue velvet
But in my heart there'll always be
Precious and warm, a memory
Through the years
And I still can see blue velvet
Through my tears

2010. március 25., csütörtök

Tavasz van, tavasz van ...

Hosszú volt ez a tél. Ahogy öregszem, egyre jobban megvisel a sötét, a hideg, a halott táj, és még inkább vágyom a fényre, a melegre, a virágok illatára, a fák zöldjére.

Hosszú és fájdalmas volt ez a tél. Itt hagyott Fáncsikám :-*(. A munkahelyemen folyamatos stresszben vagyunk, nem, mintha nem lenne maga a munkánk önmagában is elég stresszes, de most még kaptunk egyik pillanatról a másikra új nagyfőnököt, ismeretlen elvárásokkal, néha érthetetlen intézkedésekkel. Szóval teljes a lelkünkben a káosz, nem tudjuk mit várnak el tőlünk, nem tudjuk, mi lesz velünk... Este, amikor hazaérek, csak ülök és nézek ki a fejemből, gyakran sírhatnékom van a fáradtságtól. És ami a legrosszabb az egészben az, hogy a bizonytalanság miatt olyan ezer éves, stabil munkakapcsolatok is felbomlani látszanak, amikről azt hittük, egy atombomba sem tud felrobbantani :-(

Azért vannak szép emlékeim is erről a télről. Rudolf Péter és Nagy-Kálózi Eszter kétszemélyes Rómeó és Júlia előadása, az Avatar nézőtér felett lebegő medúza-virágai, a shoppingolás és kávézás a barátnőmmel, a születésnapi ebédem, a Matisse és Sisley képek a Szépművészetiben.

Nagyon vártam már a tavaszt. Megpróbáltam becsempészni a lakásba, már két hete elővettem a tavaszi terítőket, lecseréltem a bútorhuzatot és telepakoltam az ablakot kankalinnal, krókusszal, nárcisszal és jácinttal. Most már kint is enyhe az idő, jólesően melegít a nap, ideje nekilátni a kertnek. Megfőztem családom férfi tagjait, hogy jöjjenek levágni az almafa tavaly ősszel letört nagy ágát. A panellakó barátaimat meg egy kis gereblyézésre csábítom, persze bográcsozással egybekötve.
Ma szabin vagyok, így neki is látok az előkertnek. Pont olyan helyen lakom, ahol a szél letesz mindent, így az utcafront eléggé kétségbe ejtően néz ki. Hiába szedtem össze még tél elején is a faleveleket, most a környék összes levele itt áll a kerítés tövében. A reklámújságokat is mindig gondosan kukázom, ennek ellenére abból is van rengeteg ... A virágládákat meg beültetem árvácskákkal! Estére tuti az izomláz, de nagyon jól fog esni :-)

2010. február 17., szerda

Miért pont ... ?

Ma egy hete hagyott itt Fáncsikám. Hirtelen vitte el a betegség, hiszen csütörtökön kezdett gyanússá válni, nem tudtam megmondani, hogy mi nem tetszik rajta, de valami nem tetszett.Pénteken már a dokinál voltunk, aztán mivel a hétvégén nem javult, hétfőn már egy másik dokinál vizsgálták. Röntgen, labor, infúzió ... beindult a gépezet.És este a szörnyű diagnózis, hasnyálmirigy gyulladás :-(
Este végignéztem a netet, a különböző cikkekben 20-50 %-os túlélési esélyről írtak. A doki nem mondott semmit, csak azt, hogy a laborleletek alapján kicsi szervezete küzd. Kedd reggel megint a dokinál voltunk, ahol újra infúzióra tették, kapta az antibiotikumokat, fájdalomcsillapítókat. Javult is az állapota, de aztán kedd késő délután hirtelen visszaesett és besárgult. És nem evett szombat reggel óta. Próbáltam, próbálták etetni, de tolta ki a nyelvével az erősítő gyógytápot. Kedden este is próbáltam, egy picit sikerült is belediktálnom.
Éjjel 2-kor újra megpróbáltam, kimerülten feküdt a karomban és már nem csak a nyelvével tolta ki a fecskendőt, hanem a mancsával is tolta el a kezem. Rám nézett azzal a gyönyörű szemével és láttam, hogy kéri, engedjem el ... :-(( A fotelban az ölembe vettem, sokáig beszélgetem vele, énekeltem neki azokat a kis hülye dalocskákat, amiket 11 éven keresztül olyan sokszor.
Másnap megint mentünk, hogy újból kapja egész nap infúzióban a gyógyszereket, vitaminokat, tápanyagokat. Mondtam a kisdoktornőnek, hogy én imádom, de ha mennie kell, menjen, ne szenvedjen. Hisz soha életében nem volt beteg, orvost csak az oltásokkor és az ivartalanításakor látott, boldogan élt az otthonában. Ő nem mert dönteni, azt mondta, várjuk meg a nagydoktort és este döntsünk. És este elengedtük...
Végig ott voltam mellette, simogattam, suttogtam neki az oly jól ismert becéző szavakat és miközben megtört gyönyörű szeme fénye, megköszöntem neki az elmúlt 11,5 évet...
Nagyon köszönöm a barátaimnak, hogy mellettem voltak. Nyafkamacskának, hogy ott volt velem, Szuszmoknak, hogy szóval tartott telefonon, míg hazavezettem az autómat, a barátnőmnek, aki kihagyta a tornát, hogy készen álljon, ha mégsem tudnék vezetni. Meg a többieknek és a kollegáimnak, akik telefonon, sms-ben, e-mailben voltak mellettem.
Fáncsikát elhamvasztattam. Csütörtök este értek haza a hamvai, akkor ordítottam a fájdalomtól. De amikor letettem kis urnáját, megnyugodtam. Itthon van, most már örökre velem van.
És most végig követtem a másik macskás topikon egy nagyon hasonló esetet. Marci, a gyönyörű vörös kandúr ment el egy hét alatt :-( Nagyon megviselt a története, a gazdája hasonlóan küzdött érte, mint én egy hete ... Nagyon együtt érzek vele.
Állandóan a fülemben csengenek a doki szavai, aki azt mondta, hogy most valami nagyon rossz időszak van, egymás után mennek el súlyos betegségben a cicák. És a legszebb, legkedvesebb cicák.
Miért pont ők ? ...

2010. február 10., szerda

Fáncsika 1998. ősze - 2010. február 10.


Elmentél gyönyörűm. Tudtam, hogy ez egyszer be fog következni, hisz neked sokkal rövidebb élet adatik, mint nekünk embereknek. De mindig azt hittem, ez majd egyszer, valamikor a távoli jövőben ...

Most már valóság és még fel sem tudom fogni ...

Ilyenkor nagyon szeretnék hinni valami másik világban, ahol mindenki ott lesz, akiket szeretünk és te ott újra előjössz a lakás legtávolabbi sarkából is, ha kiveszem a csirkemellet a hűtőből.

Legyen békés álmod kicsim !

2010. január 1., péntek

BUÉK 2010

Boldog, békés, egészségben és sikerekben gazdag új esztendőt kívánok :-))