2009. november 3., kedd

Díjat kaptam :-)

Tegnap díjat kaptam - na miért ? - hát a blogomért ! :-) Óvónéni adta tovább a díjat.

Nagyon meglepett és nagyon örülök neki !
Nem tartom magam nagy blogírónak, alapvetően műszaki ember vagyok, aki nem a szavakkal keresi a kenyerét. De néha kikívánkoznak belőlem gondolatok. Az meg, hogy néhány embert megtalál és nekik is tetszik, külön öröm :-)

Furcsa a világ. Azt mondják a számítógépek elidegenítik egymástól az embereket. Szerintem meg pont nem ! Ugyanazt csináljuk, mint elődeink, csak legfeljebb más technikával.

Az elmúlt századokban nagy divatja volt a napló és levélírásnak, gondoljunk csak Jane Austin regényeire, vagy a nagy emberek fennmaradt levelezéseire. Ebben nemcsak a legfontosabb tudnivalók közlésére szorítkoztak, hanem leírták a környezetüket, gondolataikat, véleményüket a világról. Szinte percről-percre tudunk a Pompei pusztulásáról ifjabb Plinius leveleiből, ismerjük a középkori Magyarországot Evlija Cselebi útleírásából és ne feledkezzünk meg a legnagyobb magyar levelezőről, Mikes Kelemenről, aki képzeletbeli nagynénjének írta le éveken át Rákóczi Ferenc rodostói száműzetésének mindennapjait. Bettina von Arnim levélregényei pedig Goethéről és a német romantikáról adnak alapos tájékoztatást. Ezek is blogok voltak, csak papíron :-) Számtalan könyvtár, családi könyvespolc és padlás rejti még sok, nem ismert ember levelezését és naplóit.

A ma embere már nem nagyon ír papírra, a levél már szinte csak a hivatalos levél. De bennünk is bennünk van a közlésvágy, és mi alkalmasabb erre, mint a blog. Csak a jövő kutatóit, levéltárosait sajnálom, mert nem tudom, hogy fogják ők olvasni ezeket a kortörténeti dokumentumokat. De remélem, majd csak kitalálják, hogy lehet ezeket a fizikai formában nem létező írásokat megőrizni az eljövendő nemzedékeknek.

Tovább is adom a díjat, mégpedig janedoe-nak! Nagyon szeretem versblogját, nem csak a szép versekért, hanem a versek hangulatát tükröző képekért is :-)
Szia janedoe, írd csak szorgalmasan a blogodat és szerezz még sok örömteli, elgondolkodtató vagy néha szomorú, könnyes percet nekünk !

1 megjegyzés:

  1. Vaci, nagyon szépen köszönöm! igyekszem szorgalmasabb lenni :)

    VálaszTörlés