Szívem vagy az eszem

Két órája beszéltem egy kedves macskamentő barátnőmmel és azóta teljesen magam alatt vagyok. Egy hirdetés alapján 5000 ft-ért megvett egy törzskönyves skót lógófülű kislányt. A cicát tenyésztésre adták el neki, hogy milyen tipusos, jó macska. Neki persze esze ágában sincs szaporítani, gondolta, ivartalanítás után keres neki egy jó gazdát, mint annyi más cicának talált már.
Kiderült, hogy szegény cicus súlyosan mozgássérült, mert a magát bejegyzett tenyésztőnek - tényleg, regisztrálva van a MMOE-nál, ők is állították ki a törzskönyvet - tartó valaki lógófülűt pároztatott lógófülűvel, sőt több visszafedeztetés is látható a törzskönyvben:-((( Mit számít ez egy magyar macskaegyesületnek, mit számít, hogy az ilyen pároztatásokból nyomorék utódok jönnek létre, ráadásul még az EU törvényei is tiltják!
De erről mit tehet szegény cica, akinek több farok- és gerinc csigolyája össze van nőve és deformáltak a lábai is. Ráadásul szörcsög, beteg is és a körmei életükben nem láttak ollót, vissza voltak görbülve a talpacskájába.
Most megpróbálják helyre hozni, és ami gyógyítható, azt remélem, sikerrel meggyógyítják.
Nagyon fáj érte a szívem, mert a barátnőm elmondása szerint a cica egy tömény mosolygombóc. Olyan szívesen befogadnám, mert Málnus óta beleszerettem ebbe a fajtába! De most nem tehetem, hisz itt van Vacika betegsége, az is épp eléggé leköt mind érzelmileg, mind anyagilag. Talán, ha sikerül beállítani Vaci diétáját ...
Szóval jár az agyam, veszekszik a szívemmel. Komoly döntés ...